GOMBAMÉRGEZÉSEK

Gombamérgezések (Gombatoxikológia alapjai )

Gombamérgezés, gombaforgalmazás, egészségügyi ellenőrzés

Az európai nagygombák közül kb. 5000 fajnak vizsgálták meg a mérgezőségét

1.  Általános megjegyzések a gombamérgezésekkel kapcsolatban

Az egészségre ártalmas gombák

A gombamérgezés ( elkerülhető lenne ) , egészségügyi kérdés : munkaóra kiesés,

                                                                                               kórházi ápolás

                                                                                               gyógyszerezés költsége

Gombaszakértőknek,szakellenőröknek, közegészségügyben dolgozóknak feladata a felvilágosító, oktató tevékenység

Ennek alapvető feltétele, hogy tisztában legyenek a gombamérgezések veszélyeivel, a gombák méreganyagaival, a mérgező gombák alaktanával, mérgezési típusaival,  ill. az okozott tünetekkel.

1953   3000 fő gombamérgezés, 300 fő halott*****következménye: 8200-7/1954 Eüm sz. rendelet

                                                                                               16/1982. XII.30. EüM sz. rendelet

                                                                                               51933/1979 / EüK. 21 / sz. módszertani levél

                                                                                              1985 június 1-től a megyei KÖJÁL-ok, ill Bp.-en az OÉTI                         GOMBATOXIKOLÓGUSAINAK feladata

A gombamérgezések okai

Halálos kimenetelű mérgezés 98 %-a a gyilks galócától van, a többi ( vöröses őzláb, parlagi tölcsérgomba, nagy döggomba )

Mérgezési veszélyt: a saját célra szedett, fogyasztott, ajándékba kapott,  zugárustól vásárolt gomba jelenti ( 90 % )

A fenti magas %-os arány a következő okora vezethető vissza:

    a.)  objektív tényezők

          a hazai természeti viszonyok, sok gomba ( Évente kb. 200 mérgezés )

    b.)  szubjektív tényezők

          emberi tudatlanság,  alacsony ( hiányos ) gombaismeret

            1.  Legfőbb ok : a saját szedésű gomba ( mérgezési történetek )

            2.  Házalás, zugárusítás  ( mérgezési történetek )

            3.  Hiedelmek, babonák ( mérgezési történetek )

            4.  A hiányos gombaismeret ( összetéveszthetőség )

            5.  A népi nevek más más értelmezése vidékenként

            6.  Az urbanizáció,  ( a kirándulók )

            7.  A helybéli lakosság kevésbé, a betelepülők viszont igen ( gombamérgezés )

    8.  A gombaismerő tapasztalathiánya ( kevés vagy nem folyamatos gombabevizsgálás ).

                1960 óta gombaismerői tanfolyamok működnek

            9.  Sok mérgezett gyerek, ami nagyobb veszélyt jelent a szervezetükre, mint a felnőtteknek

A gombamérgezések előfordulása

 A méreg, mérgezés fogalmának, a mérgezés létrejöttének, feltételeinek ismertetése,

  - gombamérgezések előfordulásának (hely és évszak időjárás szerint) ismertetése,

A gombák méreganyagai

    Hatásuk és szerkezetük alapján:

           1. Sejtmérgek  ( protoplazma mérgek )

           2. Idegmérgek  ( neurotrop mérgek )

           3. Gyomor és bélizgató anyagok

           4. Egyéb mérgek

           1. Sejtmérgek  ( protoplazma mérgek )

              a. )  gyomor- és bélhámsejteket pusztítók              ( pl. fallotoxin )

              b. )  a májsejt működését gátlók                            ( pl. amatoxin )

              c. )  májsejtpusztítók                                             ( pl. giromitrin )

              d. )  a vesesejt működését gátlók                           ( pl. orellalin )

              e. )  a vörösvértest- szétesést okozók                    ( pl. fallizin )

           2. Idegmérgek  ( neurotrop mérgek )

             a. )  A paraszimpatikus idegvégződésekra hatók     

                    paraszimpatikus idegvégződéseket izgatók      ( pl. muszkarin, muszakridin  

                   stb. )

                    paraszimpatikus idegvégződést bénítók           ( pl. szkopolamin, atropin stb. )

             b. )  A központi idegrendszert  károsítók

                   Az iboténsav, a muszkimol, a muszkazon,

                   A pszilocin és a pszilocibin

           3. Gyomor- és bélizgató anyagok

                   kolin  , a legtöbb gomba tartalmazza  :      vastagbélre hat

                   antrakinon                                         :      vastagbélre hat

                   hőérzékeny, fehérjeszerkezetű vegyületek, nyersen mérgező 

                  gombákban

                  szerkezetileg még nem pontosan ismert anyagok , mérgező tejelő és

                  galambgombákban előf. gyantaszerű anyagok

           4. Egyéb toxinok, (  mérgek  )

                  különböző mérgezési tüneteket kiváltó anyagok

                      bufotonin, szerotonin, és származékai :   simaizom összehúzó

                                                                                  vérdedény-szűkitő hatásúak  

                                                                                                 központi idegrendszerre

                                                                                  vesére

                                                                                  légzési központra

                        koprin:    meggátolja az alkohol lebomlását, az egyik lebontási

                                       termék az acetaldehid lesz a méreganyag                                                                                        

                       illóolajok, szerves savak :   bőrkiütés, egyes esetekben emésztési          

                       zavar

2.  Valódi és nem valódi gombamérgezések

    Mértéktelen gombafogyasztás

    Romlott gomba

    Nyers gomba

    Egyéni érzékenység

    Trehalóz cukorral szembeni érzékenység

    A mérges gombától való túlzott félelem ( * képzelt beteg * )

    Rágós kemény gombától megbetegedés

    A helytelenül tárolt gombaszárítmányok, gombakonzervek

3.  Toxikus nehézfémek és más környezeti mérgek

    Ólom

    Kadmium, higany

    Egyéb környezeti mérgek ( növényvédő és rovarölő szerek )

   Terhelt környezet ( útszélek, városközpont, túl gyakori gombafogyasztás, nehézfémek

   miatt lemezek és csövek eltávolítása

4.  A gombák rádioaktivitása ( Pl. Csernobil )

  * A gyors anyagcsere folytán a cézium beépülése a gombákba.

  * A gomba micéliumának cézium felvétele

  * A savanyú talaj ( főleg fenyvesek ) nehéz  céziumlekötése

  *  Különböző gombafajok cézium felvétele

5.  Spóraallergia

6.  Gombamérgezés bőrön keresztül

7.  A gombagyűjtés és -fogyasztás szabályai

  7.1.  A gombagyűjtés szabályai 13 pontja

  1.  A gombagyűjtés  eszközei

  2.  A kezdő és gyakorlott gyűjtő milyen gombát gyűjtsön?

  3.  A gomba szakszerű elválasztása a talajtól ( vagy más aljzattól )

  4.  A gyűjtött gomba tisztítása a különleges bélyegek megkárosítása nélkül

  5.  A Milyen idős, milyen állagú gombát gyűjtsünk étkezésre?

  6.  Az ismeretlen határozásra szánt gomba gyűjtése

  7.  Védett gomba gyűjtésének elkerülése

  8.  A gomba mennyiség gyűjtésének ismerete  ( 23/2005. (VIII. 31 ) KvVM rendelet 9. sz melléklete )

  9.  Piaci bevizsgálóhelyek   ( nem vizsgázott  gombaszakértők  részére ). Hogyan vigyük a gombát bevizsgáltatni?

  10.  A gombaszakértői ellenőrzés komolyan vétele

  11.  A mérgezés első jeleinél ( rosszullét , hányás hasmenés  ) az első teendő

  12.  Mire kell figyelni idegen tájakon és országokban gombagyűjtésnél?

  13.  A gombák kóstolása, ízlelése

7.2    A gombák elkészítési és felhasználásának szabályainak 5 pontja

  1.  A gombák ellenőrzése, gyűjtése, tárolása

  2.  A gombák  helyes elkészítése

  3.  A gombák darabolása, rágása

  4.  A gombák fogyasztásának mennyisége

  5.  A gombák fogyasztása gyermekek és érzékeny gyomrú emberek esetén

8.  Viselkedés a gombamérgezés esetén, amíg az orvos vagí a mentő meg nem érkezik

   Az alapellátás feladatai 5 pontban ( A beteget észlelő személy feladata )

   A beteget észlelő személy feladatának 5 pontja

    1  Hánytatás elősegítése

    2  A gombából még fogyasztó tünetmentes személyek hánytatása, mintavétel

    3  Sok hányás , hasmenés utáni folyadékpótlás

    4  A beteget észlelő személy ( az elsősegélynyújtó ) helyszínen maradása

    5  Az eszméletlen beteg helyes elhelyezése

A közegészségügyi szervek feladata és jelentősége a gombaforgalmazás ellenőrzésében

9.  A gombamérgezések kivizsgálása

51/933/17979/ Eü.K.21./EüM sz. módszertani levél

9.1.  Az alapellátás ( a háziorvos ) , a  fekfőbeteg intézet feladatai

       a. A mérgezést észlelő orvosnak a kórházba kell szállíttatni a mérgezettet és a

       tünetmentes, de gombamérgezésre gyanús személyeket.

       b. A legrövidebb időn belül elvégezni a gyomormosást, vagy hánytatást.

       c.  Mintát venni a gyomormosó folyadékból vagy hányadékból.

            Mintát venni még lehetőség szerint: széklet, nyers gomba,  gombamaradék, tisztítási hulladék-ból.

       d.  ,, Ételmérgezési mintavételi jegyzőkönyv ,, csatolása a vizsgálati anyaghoz

       e. A gombamérgezés tényének vagy gyanújának bejelentése az

           5/1990. II. 28. / sz. EM rendelet alapján a helyileg illetékes ÁNTSZ- nek.

9.2.  A fekvőbeteg intézet ( kórház ) feladatai

      a.  Gyomormosás elvégzése, aktív szenes oldat juttatása a gyomorba

      b.  A gyomormosó folyadék  első mennyiségét ( 200 ml ) , esetleg a már korábban vettmintákkal az orvos elküldi az OÉTI címére .

      c. Az első betegellátó kötelessége a gombamérgezés bejelentése .

 1.  Közegészségügyi teendők a gombamérgezés bejelentése után ( 2 fő pont )

 2.  A laboritóriumi diagnosztizálás lehetőségei

    a.  Makroszkópos vizsgálatok

    b.  Mikroszkópos vizsgálatok

    c.  Kémiai kimutatások

   Bresinsky ( 1985 ) nyomán a lappangási idő és fellépő tünetek alapján

    1  Phalloides szindróma

    2  Orellanus szindróma

    3  Gyromitra szindróma

    4  Muszkarin szindróma

    5  Pantherina szindróma

    6  Pszilocibin szindróma

    7  Coprinus szindróma

    8  Paxillus szindróma

    9  Gasztrointesztinális szindróma

10.  A gombák toxikológiailag jelentős hatóanyagai

  A nagygombák fontos méreganyagai 120 év távlatában

 ( Izolálás éve ) ( Gombaméreg )

     1869  Muszkarin

     1938  Fallotoxin

     1941  Amatoxin

     1959  Pszilocibin

     1964-65  Iboténsav

     1964-65  Muszcimol

     1964-65  Muszkazon

     1964-65  Giromitrin

     1975  Koprin

     1975  Koprin

     1980-81 Virotoxin

     Napjaink

  A gombatoxinok csoportosítása,

  A nagygombák méreganyagainak fontosabb kémiai csoportjai

  1.  Nitrogénmentes vegyületek

     terpenoidok ( fontosabb gombafajok )

  2.   Antrakinonok ( fontosabb gombafajok )

  3.  Nitrogéntartalmú vegyületek

     a.  oxalánok ( fontosabb gombafajok )

     b.  heterociklikus ( N )  vegyületek ( fontosabb gombafajok )

     c.  Amidok és peptidek ( fontosabb gombafajok )

     d.  N-N kötésű vegyületek ( fontosabb gombafajok )

Mérgezési típusok

A gombamérgezések és mérgező gombák részletes bemutatása ( a lappangási idő, azaz a fogyasztás és a fellépő tünetek  közti eltelt idő )

 A mérgező gombafajok toxikus hatásainak tünettana

 A mérgező gombák csoportosítása veszélyesség szempontjából,

   Két fő csoport:

   a. )  A hosszú lappangási idejű mérgezések ( 4 órától több napig )

   b. )  A rövid lappangási idejű mérgezések ( 4 órától több napig )

   Egyéb mérgezési csoport

   a. )  A hosszú lappangási idejű mérgezések ( 4 órától több napig )

        *  tünetei

        *  hatóanyagai

        *  alkalmazott terápia

        *  előidéző gombafajok

   1.  Gyilkosgalóca-mérgezés ( Phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés )                                      ( 8-12 óra ),  ( 6-24 óra )

   2.  Mérges pókhálósgomba okozta mérgezés ( Orellanusz-szindróma )                                              ( 2 - 17 nap )

   3.  Redős papsapkagomba okozta mérgezés ( Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés )   ( 6 - 12 óra )

   b. )  A rövid lappangási idejű mérgezések ( 4 órától több napig )

   4.  Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés ( muszkarin-szindróma )                             ( 15 - 30 perc )( 15-120 perc ) légyölő galóca ( 4-6 óra )

   5.  Párducgalócatípusú mérgezés ( Pantherina-szindróma )                                                             ( 1/2 - 3 óra )

   6.  Pszilocibin típusú mérgezés ( Pszilocibin-szindróma, mycetizmus cerebralis )                             ( 1/2, 2, 6-10 óra  )

   7.  Gyomor-béltünetes megbetegedések ( Gasztrointesztinális-szindróma )                                      ( 15 perc - 2 óra )

   c. )  Egyéb gombamérgezések ( vegyes gombamérgezések )

   8.  Begöngyöltszélű cölöpgomba okozta mérgezés ( Paxillus-szindróma )                                         ( 1 - 4 óra )

   9.  Diszulfirám típusú mérgezés ( Tintagombamérgezés, koprinusz-szindróma )                                 ( néhány perctől - 72 óra )

   10.  Nyers gomba okozta megbetegedések

   11.  Újabban felfedezett mérgező gombák, mérgezési típusok

         *  1992 Dél-Franciaország

         *  Japán

         *  Franciaország

         *  Nyugat-európa

         *  Franciaország 1992-2000

         *  Japán, Tajvan, Kína, USA 2001

Irodalom:

                    2008  Gombaszakértői praktikum

                   ( Szerkesztette :  Jakucs Erzsébet   )